Mayank Chhaya: A DALAI LÁMA - Az ember, a szerzetes, a misztikus

A dalai láma élete soha el nem évülő történet, mivel nem más, mint szülőhazája, Tibet története. Azé az országé, melynek múltját sokan próbálják megfejteni, jelenét megmagyarázni, s a jövőjében hinni. Ezért is volt már időszerű, hogy megjelenjen egy olyan munka a dalai láma és Tibet számtalan szállal összefűződő történetéről, amely az elfogulatlanság, a higgadtság hangján szólal meg.

Nem véletlen, hogy Őszentsége, a XIV. dalai láma éppen egy keleti témákban járatos, indiai újságírónak adta a lehetőséget, hogy több tucat interjú után megírja róla ezt a hivatalos önéletrajzot.

Úgy gondolta, hogy az angolul író, de indiai kultúrában gyökerező szerző érti meg leginkább három énjét: az embert, a szerzetest, a misztikust. Egy magas rangú szerzetes szerint más, nem evilági a magyarázat. Ki tudja?

Hitelességét mindenképpen erősíti, hogy a szerző az egyetlen olyan felhatalmazással rendelkező életrajzíró, aki nem buddhista. Azon ország szülötte, amely befogadta az emigrációba kényszerült dalai lámát, s így kevésbé eshetett azon nyugati szerzők hibájába, akik Őszentsége személyiségéből jobbára csak a szerzetest és a misztikust emelték ki.

A szerző megkísérli elmesélni egy ember történetét, aki jelenleg a világ egyik legfontosabb szellemi és spirituális vezetője. Alapja sok lenyűgöző anekdota, és az az elbűvölő miszticizmus, amely a dalai láma intézményét veszi körül, s amely intézményt jelenleg Tendzin Gjaco személyesít meg.

Mayank Chhaya számos olyan emberi vonással ismertet meg ebben a munkájában, amelyek közérthetővé, elfogadhatóvá teszik a dalai láma Kína-politikáját is. Most, mikor szerte a világon sokan vádolják a dalai lámát, hogy természetfeletti erejével ő váltotta ki a kínai földrengést, hogy ő álla zavargások hátterében, ismerjük meg hát az embert, a Nobel-békedíjas politikust, az erőszakot elvető és ezért akár rangjáról lemondani is kész szerzetest.